Érd megyei jogú város

Adatok

Régió: Közép-Magyarország
Megye: Pest megye
Kistérség: Érdi kistérség
Lakosság: 62408 fő
Terület: 60.54 km²
Népsűrűség: 1030,86 fő/km²
Rang: megyei jogú város
Körzet hívó: 23

Fekvése

A Duna-parti település Tárnok-tól keletre, Diósdtól nyugatra terül el a Tétényi-fennsík és az Érdi-tető dombokkal tagolt vidékén. Érdliget és Ófalu a Duna egykori árterületén fekszik. Érd 1979 óta város, 2006 óta megyei jogú város. A nagy kiterjedésű település kerületekre oszlik. Főbb részei: Tusculanum, Érdliget, Ófalu-Óváros (a Dunánál), Érd-parkváros, Postás-telep, Újfalu (Erzsébetváros), Újtelep.

Közlekedése

A korábban város központján keresztül haladt, nagy átmenő forgalmat okozva a 6-os és a 7-es számú főútvonal, melyek itt találkoznak és ágaznak el. Az elkerülő út 1992-ben készült el. A székesfehérvári (30-as) és a pusztaszabolcsi (40-es) vasútvonalak öt megállóval nagy hivatásforgalmat bonyolítanak (Naygtétény-Érdliget, Érd alsó a 30-as vonalon; Érdliget, Érd felső, Érd "nagyállomás" a 40-es vonalon). Érd-Parkvárost szeli át a M7-es autópálya. Délen a Diósdnál az M0-ás körgyűrűbe torkolló M6-os autópálya épül, melynek három érdi csomópontja lesz. Számos helyközi Volánbusz járattal érhetőek el a környező települések. A helyi közösségi közlekedést is a Volánbusz szolgáltatja, gyakran átfedéssel a helyközi járatokkal.

Története

A környék az őskor óta lakott, ezt neandervölgyi ősemberek eszközeinek leletei bizonyítják. A Sánc-hegyen bronzkori földvár nyomait tárták fel.

Érd legkorábbi településrésze a mai Óváros. A települést 1243-ban említik először egy oklevélen. Neve az ér vagy erdő szóból ered. Korábbi írásos emlékeken Erdu néven is említik.

1526-ban a mohácsi csatába induló II. Lajos király itt táborozott le először. A csata után a győztes törökök először nem foglalták el Érdet, csak később, miután Székesfehérvárt is elfoglalták (1543). Érd a budai szandzsák része lett, Hamzsabég néven. A 16. században kis palánkvárat építettek Érden; ez többször is elpusztult. A 17. században dzsámi is épült benne.

1684. július 22-én Lotharingiai Károly csapatai Érdnél győzték le Musztafa pasa seregét. A török kiűzése után Érd az Illésházy grófok birtoka volt, uralmuk alatt sokat fejlődött. 1776-ban Érd mezővárosi rangot kapott (a török idők előtt feltételezhetően már az volt).

A 20. század elején a Károlyi család birtokába került. A település gyorsan növekedett. Jelentős iparosodás nem történt, döntően mezőgazdasági jellegű maradt. A szőlőtermesztés hanyatlását a 19. század második felének filoxérajárványai okozták, innentől az őszibaracktermelés volt a legjelentősebb.

A városodás igazán 1972-ben indult meg üzletkomplexum, lakótelep és buszpályaudvar építésével. 1990-ben felépült a Termál Szálló, hozzájárulva a város turisztikai vonzerejéhez.

Érdet 2005. november 7-én az Országgyűlés megyei jogú várossá nyilvánította, mely a 2006. évi önkormányzati választások kitűzésétől lépett életbe. 1 Bár a város lakossága a szuburbanizáció következtében évek óta átlépte az 50000 főt – ami a megyei jogú várossá nyilvánítás egyetlen konkrét feltétele –, az infrastruktúra hiánya miatt korábban nem sikerült megszerezni a szükséges parlamenti támogatást. A város 2007-ben lett kistérségi központ, amikor a Budaörsi kistérségből kiváló négy település megalkotta az Érdi kistérséget.

Érd – Kutyavár

Demográfiai adatok

A város népessége nagy ütemben növekszik a rendszerváltás óta közel 15-20 000 fővel.

Érd város népességszámának változása az elmúlt 35 évben:

1970 - 31 205, 1980 - 41 330, 1990 - 43 327, 2000 - 51 400, 2005 - 60 546

Látnivalók

Minaret (17. századi)
Városháza (19. század, klasszicista)
Kutyavár (állítólag Hunyadi Mátyás vadászebeit tartották itt)
Magyar Földrajzi Múzeum (az 1820 körül épült egykori Wimpflen-kúriában)
Szapáry-kastélyrom (1880 körül, klasszicista)
Római katolikus templom (Ófalu; barokk, 14. századi gótikus alapokon)
Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália kápolnája (barokk)
Berza-kert (Érdliget; természetvédelem alatt)
Harangjáték (1993)

Következő községek

További községek